www.legszebb-versek-idezetek.eoldal.hu

Most búcsúzom, ennyi az egész
Most menj el, vissza se nézz
Csak vedd karodba azt, ki tőlem elrabolt
S gondolj arra, hogy voltam s talán... VAGYOK

 Most látom csak be, vétettem de nagyot,
Ez a döntés szívemben nagy nyomot hagyott.
Kűzdöttem valakiért, kiért nem is kellett volna,
De valakit otthagytam a földön kuporodva.

Sajnálom hogy ez lett, de belátom mostmár,
De már késő te elindultál tovább.
Ha akkor neked nyújtom kezem, s nem másét kérem,
Boldog lehetnék mert most itt lennél vélem.

 Egy csendes estén elmondom neked,
Nagyon boldog vagyok hogy itt vagy velem.
Kérlek hallgass meg, csak erre kérlek,
Tudd hogy veled leszek amig csak élek.

 Lassan legördül egy könnycsepp,
Véget ért egy kis rövidke élet.
Arra kérlek már csak,
Ne feledd, téged egy szív, nagyon szeretett.

 Ha érzed azt, hogy az élet nehéz,
Könnyen legyőzöd ha él még a remény.
Nehéz az élet, de tudod nagyon jól,
Ha barátra van szükséged, akkor nekem szólj!

Ha érzed azt, hogy az élet nehéz,
Könnyen legyőzöd, ha él még a remény.
Nehéz az élet, de tudod nagyon jól,
Ha szükséged van rám, én mindig itt vagyok.

Hiába minden,fel kell

adnom,mindennek vége,már belátom.Még néha hiányzol,sokat gondolok

rád,bár tudom felesleges,mert te nem szeretsz már!

Most búcsúzom, ennyi az egész
Most menj el, vissza se nézz
Csak vedd karodba azt, ki tőlem elrabolt
S gondolj arra, hogy voltam s talán... VAGYOK

Hiányzik egész tested, hiányzik tényleg!

Bárcsak itt lennél s nem szenvednék már

Bárcsak azt mondanád itt várok rád."

"Hidd el maradnék, ha nem fájna minden lélegzet,

Én maradnék még önmagam, de nem látok benne értelmet.

Mert ugyanabba a világban élünk, egymás mellett,

Mégis egy világ taszít el tőled egyre messzebb!":(

"Volt egyszer egy mese, nem mondtuk el végig,

Nem jutottunk, csak a közepéig.

Beleszólt a végzet ebbe a mesébe,

Mikor a legszebb volt, akkor hagytuk félbe."

"Nem lesz könnyű, iszonyú nehéz lesz.

Minden nap meg kell küzdenünk.

De én erre vágyom, mert akarlak Téged!

Mindenestül! Örökre! Együtt minden nap! "

Megállnál ezerszer, ám mégis továbbmész, 

Mert búcsúzni könnyű, de feledni nehéz.

A fájó szív ezerszer visszanéz a múltba.

Most még fiatal vagy és vidám,

De egyszer sírni fogsz újra.

Hiába minden,fel kell adnom,mindennek vége,

már belátom.Még néha hiányzol,sokat gondolok

rád,bár tudom felesleges,mert te nem szeretsz már!

Ha majd találkozol a boldogsággal,

kérd meg, hogy engem is keressen fel,

s azt is mond, hogy nélküled ne jöjjön el!

Ha majd egy nap elrepülsz mással,

és engem itt hagysz törött szárnnyal,

akkor talán nem érted a lényegét:

egy ember Neked adta az életét.

Kicsit szomorú vagy, hogyha nem ugynaz

amit várnál most igazán.

Kicsit szomorú vagy, hogyha felkel a Nap,

és nem múlik, ami fáj...

Talán sokat vártam tőled,

Talán nem ismertelek,

Talán keveset láttam belőled,

Talán, de nem felejtelek!

Bár elmondhatnám neked
bár elmondhatnám mit érzek
elmondanám de félek
félek h azt teszed mint más
Meg teszed de tudod h fáj...

Miért múlik el minden ami szép?

Miért fáj szivünk a tegnapért?

Miért nem örökös a ma?

Hisz akkor nem kellene elválnunk soha.

Ha álmodom, nem tudom, hogy mi a jó és mi a rossz.

Ha álmodom nem tudom mi az álom és mi a való.

Ha álmodom, nem tudom mit miért teszek,

csak azt remélem, ott veled leszek.

Minden vágyam együtt lenni veled, csókolni a szád,

nézni a szemed. Szeretnélek úgy, ahogy csak lehet,

érted tenném, és mindig csak veled.

Néha rám gondolsz és tudod, hogy messze vagyok.

Csak bízzál bennem, mert én is rád gondolok.

Este, ha kigyúlnak a fénylő csillagok,

úgy fáj, hogy te ott és én itt vagyok.

Felsír bennem a hozzád hívó vágy és rólad álmodom át

az egész éjszakát.

Te vagy az egyetlen ki örömöt okoz, nélküled az

életem egy bezárt doboz. Várom a percet, mikor újra

láthatlak, s a dobozból kitörnek a titkos vágyak.

Szóval, ha elmész, tudnod kell, hogy

nagyon nehéz ilyen gyorsan elfelejteni a múltat.

Jó is volt, rossz is, De tele volt élettel.

És ezt te is szeretted

Nagyon is sokat jelentett neked a szerelmünk.

    Csak nézz rám, mondd,

  hogy megtennéd, hogy

  bárminél jobban szeretnéd!

Az igazi ok, az, hogy

azért vagyok túl rajtad,

mert  most látom csak

hogy ki is vagy valójában...*

Álmok, emlékek, szép szavak ez minden,

ami a múltból megmaradt.

Fájdalom és űr a szív nem felejt,

csak tűr és remél, hátha a múlt csodája egyszer visszatér…

Most picit fáj a szívem
most picit hiányzik ami elmúlt régen,
most nem azt teszem,amit tenni akarok,
most nem az vagyok,aki lenni akarok!

- Felejtenem kell....
- Engem??

- Nem... minket!

Miért nevetek kívül,mikor belül félek?

 Miért érzem úgy hogy már semmit sem érek?!

Érzem szét hullok már, de Te összerakhatnál...

 Mondd mért nem figyelsz rám?

Az a különbség köztünk, hogy Neked összetörik a szíved

és mégis tovább lépsz, én nekem csak összetörik a szívem..

Örültem, boldog voltam, hogy karjaidba vettél.

 Éreztem, de nem hittem, hogy egy kicsit sem szerettél.

...szeretnék adni Neked valamit, nekem már nem kell…

 (…..) óra fájdalmát, egyetlen pillanatba sűrítve!..mind a Tiéd lehet...

"Felszaladt két szem a harisnyádon..."

Hol  voltál te  amikor

szükségem lett  volna  rád...

Amikor  arra vágytam ,  

hogy csak egy kicsit is szeress....

Nem azért bocsátunk meg, mert aki bántott ezt érdemli,

hanem azért, mert nem akarunk  fájdalmat okozni magunknak

valahányszor eszünkbe jut, mit mûveltek velünk...

De én elszegényedtem. . .
Csak az álmaim maradtak. . .
Álmaimat a lábad elé terítettem;
Lépkedj óvatosan: az álmaimon lépkedsz!. . . "

"Egy őszinte ,s igaz szerelemnek sosincs vége... a miénk pont ezt bizonyitja..."

"Egyszer elmentél, de ha nem szerettél volna igazán,

nem tértél volna vissza. 

Ha nem szeretnélek, nem hagytam volna!"

"...Ölelném tested,fognám két kezed,örökre Veled, de tudom, még nem lehet..."

A legnagyobb konfliktus életünkben:

ha az ember nem szeretheti azt, akit szeretni akarna.

...mennyire gyermeteg,mennyire más,mennyire érdekes

Meredek viharos utat kell együtt bejárnunk.

Ha együtt maradunk megvédelek.Ígérem.

"Magamnak nem nagyon feleltem meg,

neked jó leszek elszámolásra."

Soha nem voltál őszinte, hogy nézel könnyedén így

az emberek szemébe? Mondd, mit látsz a tükörbe?