Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A végén, amikor valakit elveszítesz, minden gyertya, minden ima hiábavaló lesz, mert az egyetlen dolog, amid marad, az a lyuk az életedben, ahol az a valaki, akivel törődtél, létezett. "Vámpírnaplók"

 

Elveszíteni valakit... Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat, embereket,

csak a halál vehet el tőlem örökre. Pedig sokkal kevésbé drámai módon is elveszíthetünk valakit,

 ha eljön egy pont, és megszakad valami. És onnantól fogva nem beszélünk vele, nem az ő mosolyával

ébredünk minden reggel, nem érinthetjük meg szabadon minden porcikáját, és nem legeltethetjük

rajta a szemünket. Soha többé. Ez a fajta elválás is ugyanolyan végleges tud lenni, mint a halál. És

ugyanúgy fáj.


 

 

Ha vége szakad valaminek, akár rossz volt az, akár jó, mindenképpen űr marad a helyén. Ha rossz volt, az űr magától is megtelik. Ha jó, akkor csak úgy lehet megszüntetni, ha a helyébe az ember valami jobbat talál.

"Ernest Hemingway"


A lelki sérülés nem múlik el soha. De hozzáedződik a lélek.



Egyszerűen képtelen voltam józanul gondolkodni. Reményt akartam. Nem akartam elengedni, mert olyan jó érzés volt kapaszkodni belé.

 

 



Ha elhiszed, amikor ódákat zengenek rólad, azt is el fogod hinni, ha egyszer csak azt mondják, hogy már nem kellesz.

 

 


 

Én gyakran, és mindig szeretettel gondolok Rád. Ezúton szeretném megköszönni a szerelmedet, a csodát, amit a Veled töltött idő jelentett.

Köszönöm, hogy segítettél felfedezni a világot, a szerelmet, a szépet s a jót, és azt, hogy vigyáztál rám.

 


 

Hát idáig tartott, most már tovább tudsz menni, én is sajnálom, hogy csak ennyi volt ami nekünk megadatott...

Gondolj arra, amit ketten végigcsináltunk, és mindig fogod tudni, melyik út vezet az igazi ösvényen. Ott fogok várni és várok rád!

Viszlát! :)

 


 

„...egyes dolgok nem többek önmaguknál, nem tartanak sokáig,

helyet foglalnak a szívedben és legközelebb okosabb leszel …

ha annyira fontos vagyok neked,

tiszteld az érzéseimet és éljük tovább a saját életünket!"


 

Olyan hamar visszajövök, hogy nem is lesz időd hiányolni. Vigyázz a szívemre - veled hagytam.


 

 

 

 

 

Álmaidban elkísértelek, de a valóságban nem akartad, hogy elkisérjelek az utadon...féltél az életed megosztani velem...Hát idáig tartott, most már tovább tudsz menni, én is sajnálom, hogy csak ennyi volt ami nekünk megadatott...Gondolj arra, amit ketten végigcsináltunk, és mindig fogod tudni, melyik út vezet az igazi ösvényen. Ott fogok várni és várok rád!

Viszlát! :)

 


 

 „...egyes dolgok nem többek önmaguknál, nem tartanak sokáig,

helyet foglalnak a szívedben és legközelebb okosabb leszel …

ha annyira fontos vagyok neked,

tiszteld az érzéseimet és éljük tovább a saját életünket!"

 


 

Ölelj és simulj, s ha már nem szeretsz, engedd hogy tovább lépjek, ez így nem mehet!


 

Ordítanék,de felesleges.Sírnék, de nevetséges.Elég ennyi. De nem haragszom.Más lettél. s már nem bírom..íme a vallomás, nem tudom, hogy szép-e,De remélem érezhetö benne, egy barátság vége..


 

Bizonygathatnám magamnak,hogy nem illettünk össze és,hogy jobb így,

de ez hazugság lenne,amit az eszem még elhinne,de a szívem soha!

 


 

_mi az, ami nem őt juttatja eszembe? Nem nézhetek erre a padlóra anélkül, hogy lábának nyomát ne látnám rajta.

Minden felhőben, minden fában az ő arcát látom, őt rejti az éjszaka, ő bukkan elém a nappal csalóka fényeiben.

Jelentéktelen férfi és női arcok, a saját arcom mind gúnyosan őrá emlékeztetnek. Az egész világ körülöttem azt

bizonyítja szüntelen, hogy létezett, és én elvesztettem őt.

 

 

 


 

"Néha még most is eszembe jutsz, Mikor egyedül vagyok és, gondolkodom.

Eszembe jut a mosolyod, eszembe jut még a szemed, Vigyázz magadra, Isten veled!"

 


 

Itt állsz, még vársz, de nincs tovább...


 

 

 Egyetlen egy éjjel semmi más,ahogy megjött,úgy ment tovább....


 

 

 Mire megtanuljuk, hogy mire kell vigyázni, már nincs mire vigyázni


 

Én gyakran, és mindig szeretettel gondolok Rád. Ezúton szeretném megköszönni a szerelmedet, a csodát, amit a Veled töltött idő jelentett.

Köszönöm, hogy segítettél felfedezni a világot, a szerelmet, a szépet s a jót, és azt, hogy vigyáztál rám.

 


 

Én egy kicsit most meghaltam. . .
Na, ne ijedj meg, én ezt, nem akartam!
Csak látni téged félni, engem élve remélni,
örülni, hogy nem kell megőrülni a nincs-en. . .
Tudod, te vagy a világon az egyetlen kincsem.

 


 

Igen. Nehezen bírom, hogy nem vagy velem, nem csókolhatlak, nem ölelhetlek, nem hallhatom többé azt a gyönyörű szót, tőled, többé már nem…!

 


Attól félek, sosem fogok senkit találni. Tudom, a legnagyobb fájdalom még nem jött el. Meg fogjuk találni egymást a sötétben, réges-régen elveszett szerelmem?

 


Megfogalmazott kérdések, meg nem kapott válaszok, a helyzet romlik, az idő száll, még egy kérdés: meddig várhatok?

A második éjszaka már tökéletesnek tűnt ahhoz  képest, hogy csak egy dologról stólt az egész. Együtt voltam vele,

(azzal az emberrel, akit szeretek)

És semmi mással nem törődtem, csak rá figyeltem.

Megszűnt a külvilág, az élet. Csak egymásé voltunk, egymásra figyeltünk. Hiszen egy célunk volt ekkor, kielégíteni egymás vágyait. Így is lett. Ekkor történt meg a baj. Rá kellett jönni, hogy a két éjszaka után nincs Mi, csak Én meg Te!

 

 


 

Sírj, mert az utolsó angyalt is elvesztetted! Sírj, kár volt látnom azt, ami áradt belőled!

 

Annyira fáj, hogy nem törődsz velem, amennyire én szeretném. Annyira fáj, hogy szeretlek,és ezt nem érzem már kölcsönösnek!

 


Hát hogy tudsz ilyen utolsó lenni, hogy ami volt, úgy többet nem lesz semmi?!

 


Kegyetlen a sors, hogy te egyre hűvösebbé és hűvösebbé válsz az ölelésemben, míg én lassan beleőrülök.

 


Ha akartam valaki lenni, csak érted volt.

Rámosolygok, és úgy teszek, mintha minden rendbe lenne.. Pedig belül úgy fáj, hogy már nem szeret...

 


Ha még egyszer elveszítelek, soha többé nem leszek már melletted.

 


Tudod, van, aki megőrül. Van, aki tűr, van, aki elmenekül. De néha van aki küzd, és néha van, aki nyer. Ha kell belehalok, de nem hagylak el!


 

Mielőtt elalszok, akkor a legrosszabb. Mikor belegondolok, hogy akkor is így aludtam el, csak akkor fogta a kezem.  Aztán reggel szétnézel, hogy hopp hovalett? Nem is volt ott… Aztán jön a nagyobb gond, hogy nem is lesz…

 


 

 Úgy fáj a szívem, úgy fáj… El kell hogy higyjem, nem vagy már!

 


 

Nagyon hiányzik az, aki voltam, az aki Te voltál, s azok, akik Mi voltunk!

 


 

Tudod a szívem mélyén még mindig várlak,sajnos akárhogy próbálom, nem akarom elhinni, hogy már hiába…

 


 

 

 

Jó is volt, rossz is, de tele volt élettel. És ezt te is szeretted.

 


 

Hiányoztál. Hiányoztál mindenhonnan, ahova soha nem mentünk el.

 

 

 


 

Tudod akkor, ott a végtelen elején, azt gondoltam, valami tévedés történt.

Összetévesztesz valakivel. Nem én voltam, akit kerestél, engem nem szoktak keresni.

Én csak vagyok. De Te mégis engem kerestél, úgy, hogy Te se tudtad.

Ha tudtad volna, mi lesz belőle, belőlünk, hogy hova jutunk, hová jutok,

(egymástól a távolság nem csökkent, De mindenkitől távolra kerültem)

akkor talán el se kezdted volna a játékot. De talán a játék is azért volt,

hogy ne vedd észre, mibe sétálsz bele. Azóta hányszor csaptad rám

az ajtót, és én hittem, itt a vége. De már tudom, nincs menekvés

ha becsapod is az ajtót, csak arra jó, hogy elcsorduljanak a bennrekedt könnyeim,

arra, hogy érezd, nem lehet nem tudni egymásról.

Az a lehetőség már a múlté. Már beépültünk egymás lényébe Egymás nélkül már olyan, mint a kéz az ujj nélkül.

Van, de minek. Már tudom, hogy nem volt véletlen, és azt is, hogy mindig csak jobban fog fájni, míg elérjük a fájdalom legmélyebb tornácát.

Aztán nem tudom mi lesz. Büntetés ez, vagy ajándék? Születés, vagy halál?

 


 

A szívben tátongó űrt nem lehet egy dugóval elzárni.


Soha nem voltam, és soha nem is leszek az első.

Senki elsője. Talán től sokat várok, túl sokat vártam. Talán. És

az a legrosszabb, hogy talán még igazad is van, de gyenge vagyok én

ehhez. Gyenge ahhoz, hogy szembe nézzek azzal, ami nekem nem jó, ami

fáj. Mert nem fáj. Mert Drágám Neked van igazad. Reggel fájt, és

elmúlt. Ahogy minden. Annyiszor csalódtam már az életben, az

emberekben, hogy ez most igazán nem nyom semmit a latba. Ez a repedés a

száz másik mellett már meg sem látszik a lelkemen. Vannak dolgok, amik

nem jöhetnek össze. Nem bánom, mert ez kellett ahhoz, hogy magamhoz

térjek. Hát, megint lezártam valamit, megint egy új fejezet jön.


Nézd,szükségem volt/van rá,hogy visszagyere. Ne kérdezd,hogy miért! Magamat sem ismerem.


Amikor még szenvedéllyel öleltél, Amikor még tiszta volt a szó,

Amikor még mindent bennem kerestél, S én voltam minden, ami jó.

 


 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

encsencs

(jozsikámm, 2017.02.17 15:47)

életem legszebb pillanata volt mikor melleted lehetem és foghatam a kezedet
hiányzol sosem felejtelek el :( <3

ózd

(névtelen, 2016.04.15 14:19)

életem legszebb pillanata volt
mikor regel kinyitotem a szemem
és te fekedtél melletem


HIÁNYZOL RADICS

attilámm

(iza, 2015.01.25 20:05)

Soha nm feledlek el hianyzol :(

henrieta13hi@ gmail .com

(incze henrietta , 2015.01.16 03:17)

Ugy erzm nem birom tovabb
Nem tudok bizni remelni egy eleten at
Nem tudok hazudni hogy jol vagyok
Mosolyogni mindenkire mikor belol meghalok

...

(Valaki, 2014.05.19 01:05)

Örökké szeretni foglak Sinan

Re: <3

(dóri, 2013.08.11 11:51)

szia szomoru vagyok nagyno :(

1027 Budapest margit krt 50-52 1emelet 12/A

(Farkas Elisabeth, 2012.09.12 15:04)

Szereltlek az útólsó percig
Míg élek a szivem zárlak téged

szonybaby98@citromail.hu

(szonja, 2010.09.12 15:54)

Mért a bánat,a baj, mért a könny hogy ébresszen boldog él et után a vágy?Mért ó mond miért csak akkor már miért csak akkor fáj aha szeretni már nincs itt a nyár!
velem megtörtént , de veled soha ne történjen meg hogy elveszeted azt akit a legjobben szeretsz

Re: szonybaby98@citromail.hu

(kdkd, 2012.06.09 15:50)

nagyon szép, tetszik.gratula!

már elmúlt nincs mit tenni :(

(Jakab Anikó , 2012.01.16 22:56)

Azt hitted, akit te szeretsz, ő is viszont szeret,
ám csak későn ébredtél rá, hogy te vagy az új zsákmány, a régi helyett.
Engem semmibe vettél, és átnéztél rajtam,
pedig én voltam az, aki szíved, s nem tested akartam.
Most már te is tudod, ezt, de késő, elmúlt már az az idő.
Én már nem szeretlek, viszont én soha el nem feledlek.

Re: már elmúlt nincs mit tenni :(

(kdkd, 2012.06.09 15:49)

nagyon szép!

kdkdk

(kdkd, 2012.06.09 15:49)

soha ne feledd régi emlékre,
amikor szerettünk
nagyon fáj
szeretlek drágám!
mindig gondolok és imádlak!
szeretlek, szeretlek....

Szeretlek kincsem <3

(Jakab Anikó , 2012.01.16 22:53)

Egyetlen szívem érted dobog nem kér mást csak szeresd nagyon. Sokszor bántalak de tudd ez nem szándékos, amint rájövök tettem következményére rögtön megbánom. Kicsi szívem egyetlen mondata mindig veled de mással SOHA!.

Büszkeség

(Happy94, 2012.01.02 22:17)

Ahhoz, hogy boldogok lehessünk, ha csak egy kis időre is, de fel kell adnunk a büszkeségünket. Hisz, mi lenne, ha senki nem adná fel? Mindenki csak boldgotalan maradna....

kiskunlacháza

(Merci Nagy, 2011.05.20 17:37)

Amikor elösször meg scokoltál tutam hogy tevagy az igazi mert aznapéjel azt
álmodtam hogy tevagy nekem a mindenem

Pécs

(Kitti, 2010.09.22 21:14)

hát nekem nagyon teccik az oldal és jok a versek !! én szeretem az ilyeneket söt sok verset irtam is már :) jok ezek :9 nagyon tetszenek :P:P:^_^

szonybaby98@citromail.hu

(szonja, 2010.09.12 15:55)

Mért a bánat,a baj, mért a könny hogy ébresszen boldog él et után a vágy?Mért ó mond miért csak akkor már miért csak akkor fáj aha szeretni már nincs itt a nyár!
velem megtörtént , de veled soha ne történjen meg hogy elveszeted azt akit a legjobben szeretsz

...

(Krisztií. , 2010.03.22 21:04)

szia. gartulálok neked! nagyon jó az oldal. gyönyörűek az idézetek. én elsírtam magam miközben olvastam. csak így tovább.! ;)

bakozalan@freemail.hu

(Zalán, 2009.11.30 19:14)

Akkor érzed valaki hiányát ha meleted van és tudod ,hogy soha nem lehet a tied

carion@citromail.hu

(Dina, 2009.07.22 22:46)

szia! csak gratulálni tudok neked! nagyon tetszik ez a honlap! csak így tovább ;)
puszi <3